Isaiah 7

1Történt Ácháznak, Jótám, Uzzijáhú fia, fiának, Jehúda királyának napjaiban, felvonult Reczín, Arám királya és Pékach, Remaljáhú fia, Izrael királya, Gyereuzsálem alá, harcra ellene; de nem bírt harcolni ellene. 2És jelentették Dávid házának, mondván: Táboroz Arám Efraimmal együtt! És megingott szíve és népének szíve, amint meginognak az erdő fái a széltől. 3És szólt az Örökkévaló Jesájáhúhoz: Menj csak ki Ácház elejébe, te és Seár-Jásúb fiad, a felső tó vízvezetékének széléhez, a mosók mezejének útjára. 4És szólj hozzá: Légy veszteg és légy nyugodt, ne félj és szíved el ne lágyuljon ama két füstölgő üszökvégtől, Reczín meg Arám és Remaljáhú fia fellobbant haragja miatt. 5Mivelhogy rosszat határozott ellened Arám, Efraim és Remaljáhú fia, mondván: 6menjünk fel Jehúdába, rettentsük meg és foglaljuk el magunknak és tegyük meg benne királlyá Tábeal fiát. 7Így szól az Úr, az Örökkévaló: Nem áll meg és nem lesz! 8Mert Arám feje Damaszkus és Damaszkus feje Reczín és hatvanöt év múlva megtöretik Efraim, nem lesz nép – 9és Efraim feje Sómrón és Sómrón feje Remaljáhú fia. Ha nem bíztok, bizony nem lesz biztosságtok. 10És tovább is beszélt az Örökkévaló Ácházhoz, mondván: 11Kérj magadnak jelt az Örökkévalótól, Istenedtől, mélységest kérj, vagy fenn; magasban levőt. 12Mondta. Ácház: Nem kérek és nem kísértem meg az Örökkévalót. 13És mondta: Halljátok csak, Dávid háza! Vajon kevés-e nektek embereket fárasztani, hogy Istenemet is fárasztjátok? 14Ezért ad maga az Úr nektek jelt: íme a fiatal nő várandós lesz és fiat szül és így nevezi őt: Immánuel. 15Vajat és mézet fog enni, mihelyt megvetni tudja a rosszat és választani a jót; 16mert mielőtt a fiú megvetni tudná a rosszat és választani a jót, elhagyatva lesz a föld, melynek két királyától te rettegsz. 17Majd hoz az Örökkévaló rád és népedre és atyád házára napokat, aminők nem jöttek ama naptól fogva, hogy elszakadt Efraim Jehúdától – Assúr királyát. 18És lesz ama napon csalogatja az Örökkévaló a legyet, mely Egyiptom folyóinak szélén van és a méhet, mely Assúr országában van; 19eljönnek és megszállnak mindannyian a pusztaságok völgyeiben és a sziklák hasadékaiban és mind a tüskebokrokon és mind a legelőkön. 20Azon napon levágja az Úr a folyam partjain bérelt borotvával – Assúr királyával a hajat és a lábak szőrét és a szakált is elveszi. 21És lesz ama napon, tartani fog valaki egy üszőt és két juhot; 22és lesz, azért, hogy sok tejet nyer, vajat fog enni, mert vajat és mézet eszik mindenki, aki megmaradt az országban. 23És lesz ama napon, minden hely, ahol ezer szőlőtő ezer ezüstöt ér, tövissé és gazzá lesz; 24nyilakkal és íjjal mennek oda, mert tövissé és gazzá lesz az egész ország. 25Mindazon hegyek pedig, melyeket kapával kapálnak – oda be nem mész a tövis és gaz félelme miatt; és arravalók lesznek, hogy rábocsássák az ökröt és hogy eltapossa a juh.
Copyright information for HunIMIT